Jelenlegi helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Magyarország
Anyaga: rubin, aranyozott ezüst, fa, tülök
Leírás: Kemény János erdélyi fejedelem tatár díszbuzogánya, amely Jankovich Miklós gyűjteményéből származik. A korabeli, latin nyelvű leltárkönyv a következőképpen írja le a szóban forgó buzogányt. „Cambuca vetustissima in noaum corneumpelluciaum, lapidibus rubinis argento inaurato insitis exornatum desinens, manubrio partim corneo partim argento inaurato. Opus singularis et miri laboris. Videtur esse partium Asiae superioris. Ex antiquissima collectione Comitum Kemény ex Transylvania Obtentum, et a Principe Joanne Kemény, in captivitate quondam Tartarica existente, adlatum. „‘ A díszbuzogányt – a leltárkönyvi alapján – Kemény János erdélyi fejedelem (1661-1662) hozta tatár rabságból.A műtárgy nyomott gömb formájú fejét fából készítették, amelyet szarvasmarhatülökkel vontak be. A buzogány fejének tetején csipkés szélű aranyozott ezüstlemez található, amelyen tizenhárom – virágszirmot formázó – magas foglalatban csiszolatlan rubinokat láthatunk. A felső lemez alapdíszítését a vésett, egymáshoz indaszállal kapcsolódó stilizált hatayi virágok adják. A buzogány szaruból készült nyele fokozatosan keskenyedik, amelynek az alsó részét aranyozott ezüstlemez borítja. A lemez közepén medaillonok, míg a széleken félmedaiílonok találhatók, amelyek közepén – véséssel kialakított – virágtöveket figyelhetünk meg. A virágtövek hátterét erőteljesen vésett függőleges vonalak adják. A buzogányt fórmája és az a sajátossága, hogy részben szaruból készült, sorolja a tatár készítésű fegyverek közé. A díszbuzogány nemesfém szerelését – minden valószínűség szerint egy tatár szolgálatban álló örmény, vagy török ötvös készíthette. A műtárgy fején található virágszirmot formázó foglalatok, valamint az alapdíszítés stilizált lótuszvirágai és pünkösdi rózsái a fogazott szélű levelekkel a török díszítőművészet ún. saz-hatayi stílusát követik.A buzogány nyelének aranyozott ezüstlemezét díszítő motívumok, a felső rész „z” keretezése a 17. századi török fegyverek nemesfémvereteivel hozható kapcsolatba. A tatár buzogányt – a fejedelem több más fegyverével együtt – Jankovich Miklós vásárolta meg a 19. század elején a Kemény családtól. Az 1832-36-os országgyűlés határozata alapján a Jankovich hagyaték a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményeit gazdagította. A fegyverek között szerepelt a tatár díszbuzogány, amely a mára már nagyon ritka tatár fegyverek világviszonylatban is kiemelkedő darabja.Irodalom:Kovács S. Tibor: Kemény János erdélyi fejedelem tatár buzogánya (17. sz.-i tatár fegyverek a Magyar Nemzeti Múzeumban). In: Folia Archeologica 46. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1997. 179-194. o.
Beküldte: mill
Eredeti link: https://sites.google.com/site/hagyomanyesmultidezo/nyilvanos/katalogus/xvii-szazad/ferfi-viseletek/hadi-viseletek/fegyverek/koezelharci-fegyverek/buzoganyok/buzogany-magyarorszag-07
Forrás: http://library.hungaricana.hu/hu/view/FoliaArchaeologica_46/?pg=180&layout=sKovács S. Tibor: Kemény János erdélyi fejedelem tatár buzogánya (17. sz.-i tatár fegyverek a Magyar Nemzeti Múzeumban). In: Folia Archeologica 46. Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, 1997. 179-194. o.
