Jelenlegi helye: Iparművészeti Múzeum, Budapest, Magyarország,
Leltári szám: 52.2682.1
Anyaga: aranyozott ezüstfonalból kötött gombok, lanszírozott brokatell (Itáliából származik)
Leírás: mente. Aranyozott ezüst skófiummal lanszírozott brokatell, egykor lazacszínű, mára barnásra fakult. Aranyozott ezüstfonalból szövött gomboláspánttal és gombokkal záródik, hossza 95 cm. Az egykori Esterházy-gyűjteményből származik.A 16-17. századi emlékanyag és a fennmaradt egykorú ábrázolások tanúsága szerint a mente a magyar és a török díszöltözetnek egyaránt fontos darabja volt. A mente eleje ferdén szabott, alja kicsit előrenyúlik, nagy kötött gombokkal, ferde vonalban záródik. Háta az elejénél kb. 20 cm-rel hosszabb, lefelé keskenyedik. Ujjai keskeny sípujjúak, a hát hosszával megegyező méretűek. Gallérja a vállára és a hátára szélesen szétterül. Selyemszövete egykor világos piros (lazacszínű) volt, ma aranysárga. Harmonikus mintázatát csúcs-oválisokba rendezett, gerezdes vázából kinövő gránátalmák és csiszolt köves gyűrűvel közrefogott akantuszleveles gránátalmák váltakozása adja.Az itt bemutatott mentét elsőként a fraknói Esterházy-kincstár 1685. évi inventáriuma említi, mint I. (Hunyadi) Mátyás király (1443-1490) egykori öltözékét: Edgy régi vont arany galleros mente, mely Máttyás királyé volt. A kincstár 1696. évi inventáriuma egy fiktív (1465-ös) évszámmal egészítette ki a korábbiakat: Vestis Matthiae Corvini Regis Hungariae 1465.A selyemszövetek mintázatának és készítésének vizsgálata nyomán a kutatók már a 19. században megállapították, hogy a „Mátyás-kabát” szövete valójában a 16. század elejéről származik. Az itáliai selyemszövetből készült öltözet szabásának sajátosságai, a hosszú, az öltözék aljáig érő keskeny sípujjak és a különleges, lefelé keskenyedő hátoldal is arról tanúskodik, hogy a mente a 16. században készült Magyarországon. Az elejénél mintegy 20 cm-rel túlnyúló hátszabással találkozunk a magyarországi emlékanyagban is. Így készültek, egyebek között, a sárospataki plébániatemplom kriptájának V. Ember Mária által feltárt és közzé tett öltözetei, de a Topkapi Saray múzeum gyűjteményének ruhadarabjai között is láthatunk hasonlókat. Az ábrázolásokon török és magyar viseletként is előfordult. Nakkas Oszmán illusztrátor Ahmed Feridun pasa A szigetvári hadjárat örömteli titkainak krónikája címmel 1568-69-ben készült kézirata egy illusztrációján Erdély fejedelmi követségének tagjait ábrázolja hasonló öltözetben.16. századi készítésről tanúskodik az egykor világos piros színű, mára barnásra fakult mente selyemszövetének jellegzetes, harmonikusan megkomponált mintázata is. Csúcsovális mezőiben kétféle mustra váltakozik: gerezdes vázából kinövő, hasadó gránátalmák, a másikban csiszolt köves gyűrű fog közre egy akantuszlevelektől övezett gránátalmát. A gyűrű a Medici-család emblémája volt, majd a selyemszövetek jól komponálható elemévé vált a 16. század elején. A 16. századi eredet mellett szól az is, hogy hasonló textíliából varrták I. (Wasa) Gusztáv (1496-1560) svéd király második felesége, Margareta Leijonhufvud (1514-1551) spanyol divatú díszöltözetét – ma a Gripsholm kastélyban őrzik -, amint a róla készült egykorú portré – Johann Baptista van Uther 1530 körüli műve – tanúsítja.Méretek: hosszúság: 95 cm (hátoldal)Forrás: Iparművészeti MúzeumSzabásminta:Szabásminta forrása:http://library.hungaricana.hu/hu/view/FoliaHistorica_19/?query=SZO%3D(sziksz%C3%B3i)&pg=210&layout=sTompos Lilla: Az Eszterházy kincstár két 16. századi mentéje. In: Folia historica 19. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1998. 209-226. o.Irodalom:Tompos Lilla: Az Eszterházy kincstár két 16. századi mentéje. In: Folia historica 19. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, 1998. 209-226. o.Horváth Hilda, Szilágyi András (szerk.): Remekművek az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. (Kézirat) Budapest, Iparművészeti Múzeum, 2010.Szerk.: Pásztor Emese: Az Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2010. – Nr. 1. (Tompos Lilla)Mikó Árpád, Verő Mária (szerk.): Mátyás király öröksége. Késő reneszánsz művészet Magyarországon (16-17. század). Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2008.Szilágyi András (szerk.): Esterházy-kincsek. Öt évszázad műalkotásai a hercegi gyűjteményből. Budapest, Iparművészeti Múzeum, 2006.Mikó Árpád, Sinkó Katalin (szerk.): Történelem – kép. Múlt és művészet kapcsolata Magyarországon. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2000. – Nr. VII.5. Péter Márta (szerk.): Reneszánsz és manierizmus. Az európai iparművészet korszakai. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1988. – Nr. 425. Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században. I. (Reprint). Helikon Kiadó, Budapest, 1986. – 247. képVoit Pál (szerk.): Régiségek könyve. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. – p. 353., 4. képRadocsay Dénes, Farkas Zsuzsanna (szerk.): Az európai iparművészet remekei. Száz éves az Iparművészeti Múzeum. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1972. – Nr. 43. Höllrigl József: Magyar viselettörténeti kállítás. Leíró lajstrom. Iparművészeti Múzeum, Budapest, 1938. – Nr. 2.Az 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás. A Történelmi főcsoport hivatalos katalógusa. Kosmos Műintézet, Budapest, 1896. – Nr. 1185.Masner Karl: Die Costüm-Ausstellung im K.K. Österreichischen Museum, 1891. J. Lőwy, Wien, 1894.
Beküldte: mill
Eredeti link: https://sites.google.com/site/hagyomanyesmultidezo/nyilvanos/katalogus/xvi-szazad/ferfi-viseletek/koeznapi-viselet/felsoruha/mentek/mente-magyarorszag-02
Forrás: http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/mente-un-matyas-kabat/876 https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_NEMG_Kv_01_Kep/?query=s%C3%BCvegd%C3%ADsz&pg=432&layout=sMikó Árpád, Sinkó Katalin (szerk.): Történelem – kép. Múlt és művészet kapcsolata Magyarországon. Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2000. – Nr. VII.5. http://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/mutargyfoto-az-un-matyas-kabat-az-1876-evi-muipari-kiallitason-az-esterhazy-csalad-gyujtemenyebol/6927 http://library.hungaricana.hu/hu/view/FoliaHistorica_19/?query=SZO%3D(sziksz%C3%B3i)&pg=210&layout=sA mente selyemszövetének rekonstrukciós rajza:
