Jelenlegi helye: Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest, Magyarország
Anyaga: ezüst
Leírás: A Kerepes földiéből előkerült késő középkori díszöv ezüst veretei és rekonstrukciós rajza, ill a díszöv csatjának és bujtatójának rajza.A leletegyüttes kerepesi „késő középkori ezüstkincs” néven vonult be a szakirodalomba. Lendvai Béla gazdálkodó erdőirtást követő szántáskor találta egy fatuskó tövében ezt az ezüstlemezekbe csomagolt és ezüsthuzalokkal átkötözött kincset. A Magyar Nemzeti Múzeum 1952-ben megvásárolta a leleteket az ezüstlemezek és drótok nélkül, mert azok időközben egy ötvöshöz kerültek.A kerepesi gótikus ezüstkincs egy díszöv vereteiből és egy kanálból áll. Az öv egyértelműen gótikus stílusú, öntőmintája a XV. század végén készült és valószínűleg a XVI. század első felében került a földbe. Készítésének feltételezett helye Buda, Pest vagy Vác, esetleg a török elől menekülő ötvös készíthette bárhol. Csakis ötvös hagyatékaként kerülhetett a földbe is, mint további feldolgozásra kijelölt nyersanyag.A kerepesi gótikus díszöv egykori viselője a társadalom felső osztályába tartozott. A kerepesi öv méltó párja társadalmi és művészeti tekintetben a kicsit korábbi kígyóspusztai, felsőszentkirályi és a vele egykorú nagytályai öveknek.Kralovánszky Alán, aki a leleteket először ismertette, a nyél tövénél látható díszítésben címert vél felfedezni, melynek jobb oldalán „besötétített cölöp”, bal oldalán esetleg egy állat teste van, a címer körül sisaktartót utánzó díszítés foglal helyet. A címer felett szerinte számok két sorban, melyekből a biztosan látható, a 14 pedig nem biztosan. Összeolvasva őket 1494-ct adnának.Amennyiben a rajzot feltételesen elfogadjuk címerábrázolásnak, akkor a sisakhelyen lévő évszám vagy bármilyen számok elméletéről valószínűleg le kell mondanunk. A nagyon bizonytalanul felfogható és megítélhető véseten tényleg, mintha csücsköstalpú pajzs volna kivehető. A pajzs első felében damaszkolt (?) cölöp, a második felében lehet, hogy ágaskodó oroszlán fedezhető fel. Sajnos, ettől több jelenleg nem állítható.Fel kell figyelnünk azonban arra, hogy az ismertetett leletek, úgy látszik, a XV. század végén készültek és a XVI. század első felében kerültek a földbe. Földbe kerülésükhöz számításba jöhetnek az 1514-ben zajlott Dózsa-féle parasztháború eseményei. Tutijuk, hogy Bornemissza János, budai várnagy hada június 10-e körül Debrő mellett összegyűlt jobbágyhadat vert szét, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyesült nemesi hada pedig Pásztónál állomásozó parasztcsapatra mért vereséget. Ezekre a helyekre a felvonuló Pest megyei, illetve budai katonaság számára a legkedvezőbb út a Pest-Kerepes-Hatvan vonalán kínálkozott. A mohácsi csatavesztés, 1526. aug. 29-e után pedig sajnos, megszámlálhatatlan alkalom következett el, amikor ezeket a kincseket törökök vagy németek elöl menekülök földbe rejthették a majdani kiásás reményében, amelyre tulajdonosaiknak már nem volt módjuk.Irodalom:Kralovánszky A.: A kerepesi késő középkori ezüstkincs. Arch. Ért. 1955/2.190-191.
Beküldte: mill
Eredeti link: https://sites.google.com/site/hagyomanyesmultidezo/kora-koezepkor/ferfi-viseletek-belso/xvi-szazad-belso/ferfi-viseletek/kiegeszitok/kiegeszitok/oevek/oev-kerepes
Forrás:
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek
emetek/kerepes/kerepestarcsa_tortenete/pages/005_feudalizmus_kibontakozasa.htm
