Jelenlegi helye: Torino, Olaszország
Anyaga: fa, durva vászon, bőr, tempera,
Leírás: Fából készült, hosszúkás, fölül lekerekített négyzetalakkal, közepén háromszögű széles bordával, a mely felső végén kiugró csúcsos orrot képez. A pajzs felülete kívül durva vászonnal, belül erős bőrrel bevont és tempera festékkel vastagon festett. Külső felületén ezüst alapon a pajzs közepén, ennek felső részében stilizált felhők között egy csúcsíves stílű vértbe öltözött vitéz alakja, baljában háromszögletű lobogót, melyen a sugárzó felkelő nap látszik s jobbjában címerpajzsot tartva, látható. A vértes alatt egy haránt szalagon rozetták által elválasztott minusculás felirat, ez alatt pedig egy monogramm van festve. A pajzs szélén mondatszalag fut körül, szintén minusculás felirattal.A lovag által tartott címerpajzs vörös mezejében három arany csőrű és lábú ezüst hattyú áll, még pedig úgy, hogy kettő fönt s egy alant áll. Ez a SCHWANEN német és a DOUNIN lengyel nemesi család címere. A vitéz alakja alatti keresztül vonuló egyenközű szalagon a következő cseh nyelvű fölirat áll minuscula-betűkkel: Domoz. mily. pan.A pajzs kerületén pedig ugyanolyan típussal: Pan huali. vzgdie Ti. a. iminio. (Ma iminio) ty. zlavna. timi. neyczo zyzn. Teit. nafuietie (maf métie) wineczno. puinut. pomnit.A középső vízszintes fölirat alatt majuskulás W. monogramm áll, mely bizonyára Szent Wenczelnek, Cseh- és Lengyelország védszentjének monogramja.A feliratok Gilles-nek a bécsi udvari múzeum őrének megfejtése szerint: “Az úr segélyével. Ismerd a dicsőség istenét, dicsőséges nevedre emlékezve, miért is életed legyen mindig tisztelt. Létezz lovagiasan és őrizd meg mindig emlékedben jó hírnevedet.”A hosszúkás alakú pajzs belső oldalán erős szíjból fonott kereszt alakú fogantyú van alkalmazva, a mely mellett egy-egy vas fül áll ki. Ez utóbbihoz valószínűleg még valamely fogókészülék volt eredetileg erősítve. E pajzsot 1843-ban Frigyes porosz herceg ajándékozta Carlo Albertónak s így került az a torinoi kir. fegyvergyűjteménybe.E pajzsot bátran tekinthetjük Mátyás király fekete gyalogsága pajzsának. Tudjuk, hogy e fegyvernemnek első magvát cseh és lengyel zsoldosok képezték, kiknek egyelőre meghagyta fegyverzetüket, tisztjeiket és vezénynyelvüket is. Az álló pajzs ezen formáját tehát a csehek hozták divatba nálunk.A német császárral folytatott háborúkban azután könnyen kerülhetett mint hadi zsákmány pajzsunk Németországba s utóbb a porosz királyi gyűjteménybe.Történelmi ereklye számba megy továbbá az a másik gyalogsági álló paizs, melyet a Bécs városi történelmi múzeum állított ki, s a mely szintén vászonnal bevont fából készült.Alakja hosszúkás négyzet és kevéssé teknősen hajlott. Közepén az egészen ék alakban végig futó borda emelkedik ki. A festés alapszíne ezüst, melyen a széles keretben fekete színnel csúcsíves lomb-ékítmény van festve. Fönt két oldalt kerek medaillonban két címer, jobbra nem pajzsba zárva hármas halmon kettős kereszt (Magyarország címerre) és balra pajzsba zárva faágon álló s szájában aranygyűrűt tartó fekete holló (Mátyás király címere) látható. A két címer között a bordán sugarak között angyalfő. A pajzs középtere egy nagyobb és egy kisebb festett mezőre van osztva. A nagyobbikban, egy XV. századbeli páncélos lovag öltözetében, Szent György áll gyalogosan s a kezében levő lándzsával a lábai alatt levő sárkányt öli meg. Jobbra egy vár tornyai, balra pedig a térdelő szűz Kleodolinda alakja látható. Az alsó kisebbik mezőben, csúcsíves medaillonban a IHS betűk olvashatók (Jézus nevének monogrammja, melyet közönségesen így szoktak olvasni: «Jesus hominum Salvator». Jézus az emberiség megváltója). A pajzs belseje barnára festett s a közepén bőrrel átvont fogantyú van megerősítve, az alján pedig egy lécdarab felszögelve.Pajzsunk lehetett ugyan Mátyás királyé is, de tekintettel kevésbé művészi kivitelére, s arra, hogy gyalogsági pajzs volt, míg a nagy király mindig lovon harcolt, valószínűbb, hogy úgy ezen családi címerével ékített, mint a m. n. múzeumban s ugyancsak a bécsvárosi múzeumban levő s monogrammjával ellátott pajzsok is gyalogtestőr csapatának vitézei által hordattak s azon időben kerültek a városi Zeughausba, midőn Mátyás király 1485. június 1-étől 1490 április 7-éig Bécsben is tartott udvart.
Beküldte: Hayducki
Eredeti link: https://sites.google.com/site/hagyomanyesmultidezo/nyilvanos/katalogus/xv-szazad/ferfi-viseletek/hadi-viseletek/pancelok/pajzsok/paveze-csehorszag-vagy-magyarorszag
Forrás: http://www.elib.hu/00900/00941/html/doc/c200773.htmDr. Szendrei János: Mátyás korának hadi emlékei. In: Magyarország történeti emlékei az 1896. évi ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1897 – 1901.
