Jelenlegi helye: Budapesti Történeti Múzeum, Budapest, Magyarország
Leltári szám: 2010.273.80.
Anyaga: vas
Leírás: bőrpuhító töredéke. 378. réteg. Hossza 40 cmMindegyik objektum égett omladékkal volt feltöltve, a leletek között említhető egy taszítóvas a 359. objektumból, a környezetében feltárt égett omladékrétegből pedig egy bőrpuhító vas. Ezek azok atárgyi leletek, melyek konkrétan tímárműhelyre utalnak.A bőrfeldolgozáshoz használatos eszközök közül egy taszítóvasatvagy hántolókést és egy bőrpuhítót találtak. Mivel a vastárgyak igen korrodáltan kerültek elő, az előbbi esetében nem lehet eldönteni, hogy pontosan mely tárgytípusról van szó. A kicserzett bőrből a felesleges cserzősavat kiáztatták, majd a vizet kinyomták abőrből, ez utóbbi műveletet egy tompa élű taszítóvassal végezték. Ehhez a szerszámhoz teljesen hasonló a hántolókés, csak annak a munkaéle nem tompa, hanem élesre fent. A bőr kikészítése során, a hántoláskor a hántolókéssel egy vékony réteget eltávolított ak a bőr felszínéről, így az egyenetlenségeket, sérüléseket eltüntették.A bőrnek a cserzés közben összeragadt rostjait a puhítás során szétválasztják. Ezt különböző puhítófákkal vagy hónaljmankóval végezték.A tabáni bőrpuhító talán egy hónaljmankó részelehetett , sajnos a köpűs része hiányzik. Ez a tárgy a 359. objektum mellől került felszínre, a gödör környezetében lévő omladékból.Irodalom:Papp Adrienn: Török kori tímárműhely emlékei a budai Tabánban. In: Elek Benkő – Gyöngyi Kovács – Krisztina Orosz (szerk.): Mesterségek és műhelyek a középkori és kora újkori Magyarországon. Budapest, Archaeolingua, 2018. 387-396. o.Flórián Mária – Tóth Béla: Tímárok. A bajai tímárműhely a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Szentendre 1992.Gáborján Alice: A magyar módra való bőrkikészítés problematikája (Fragen der Lederzurichtung auf ungarische Art). Néprajzi Értesítő 44. 1962. 97–40. o.
Beküldte: mill*a leletanyag földbe kerülése az 1680-as évekre tehetjük. A visszafoglaló háborúk során készített metszetek és leírások tanúsága szerint ezen a területen jelentős támadó haderő vonultfel, így az eleve erődítés nélküli Tabánt ekkorrabizonyára elhagyta polgári lakossága. Lakosai magukkal vitték használati tárgyaikat, szerszámaikat. Ennek megfelelően igen kevés és töredékestárgyi leletanyag maradt a szóban forgó területen.
Eredeti link: https://sites.google.com/site/hagyomanyesmultidezo/nyilvanos/katalogus/xvii-szazad/tabori-felszerelesek/szerszamok/timareszkoezoek/borpuhito-budapest-taban
Forrás: https://www.academia.edu/36454002/Timar_muhely_Budan.pdfPapp Adrienn: Török kori tímárműhely emlékei a budai Tabánban. In: Elek Benkő – Gyöngyi Kovács – Krisztina Orosz (szerk.): Mesterségek és műhelyek a középkori és kora újkori Magyarországon. Budapest, Archaeolingua, 2018. 387-396. o.Fotó: Tihanyi Bence
